Nyírtelek részéről Szekeres József polgármester vezetésével iskolánk és óvodánk vezetői, munkatársaikkal kiegészítve fogadták a meghívottakat a magyar – szlovák határátkelőnél, Sátoraljaújhelyen. A közös ebéd rögvest megalapozta a közvetlen hangulatot, melyet követően látogatást tettek a magyar irodalmi nyelv bölcsőjét jelentő közeli Széphalmon. Megtekintették Kazinczy Ferenc emlékcsarnokát, tisztelegtek a nyelvújító sírja előtt és felvillanyozó élményt kaptak a Magyar Nyelv Múzeuma által kínált gyűjteményből és lehetőségekből. Az anyanyelv ápolása bőven adott témát főként a pedagógusoknak még a sátoraljaújhelyi kalandpark libegőjén utazva vagy a kilátóból a festői zempléni tájban gyönyörködve. Többen némi adrenalinra vágytak és a bobpályán száguldva érkeztek vissza a hegy lábához, ahol autóbuszra szálltunk és Nyírtelek felé vettük utunkat. Általános iskolánkhoz érkezve Horváth-Bócsi Irén igazgatónő vezette végig az intézményen vendégeinket. Az egyik teremben multimédiás bemutató segítségével ismerték meg látogatók városunk történelmét, jelenét, nevezetességeit. A tantermek hangulata, a szaktantermek felszereltsége komoly érdeklődést váltott ki a külföldi pedagógusok körében. Az iskola ebédlőjében elfogyasztott magyaros vacsora után foglalták el szállásukat vendégeink.
Másnap a reggelit követően Nyíregyházára vezetett utunk. A belvárosban tett séta során ismerkedtek meg vendégeink a szabolcsi megyeszékhely történetével, kulturális és épített örökségével. Valamivel később sétájukat Sóstó elragadó környezetében folytatták. Meglátogatták a határainkon túl is méltán híres állatparkot. A Zöld Piramis és Viktória Ház nagy sikert aratott. Az ebédet követően jól esett a fürdőzés a sóstói strandfürdőben. Volt aki az ötven méteres medencében szelte a habokat, volt aki az élményfürdő csúszdáit próbálta sorban és sokan a gyógyvíz jótékony hatását kívánták élvezni. Néhányan már a vacsora során könnyebben mozgó ízületekről, frissebb közérzetről számoltak. Többen jelezték, hogy amint lehet, Sóstóra barátaikkal, családostól vissza fognak térni.
A zárónapon a reggelit követően a szlovák – magyar határ felé vettük az irányt, azonban még búcsúról szó sem lehetett. Útközben várt minket Boldogkő vára, ahol korhű ruhába öltözött várkisasszony vezetett minket végig és élvezetes stílusban mutatta be a vár és kora történetét. Majd fényes lovagok tartottak „gyakorlati” bemutatót a korabeli lovagi életmódról, öltözetről, fegyverekről. A gyors kardok pengése, a megsuhintott buzogány iszonytató csattanása híven ecsetelte a középkori lovagélet mindennapjait. A vár alatti földbevájt étteremben „középkori körülmények között”, a természet adta „evőeszközeinket” használva fogyaszthattuk el ebédünket. (Bár néhány nem tudtak elszakadni a mai világtól és nem átallottak villát kérni…) Felkerekedve a közeli Vizsoly történelmi református templomát illetve legnagyobb kincsét, az első nyomtatott magyar nyelvű bibliát csodálhatták meg külföldi barátaink. Sőt, korabeli technikát használva kinyomtathatták maguknak a szentírás első oldalát.
A búcsúzkodás során számtalan köszönet hangzott el ölelések, váll-lapogatások kíséretében. Vendégeink hálásak voltak a sokszínű, tájakat, embereket, kultúrát, történelmet, rekreációs lehetőségeket bemutató programért, a meleg, barátságos vendéglátásért. A pedagógusok mosolyogva ígérték, hogy élményeiket megosztják a gyerekkel és amint lehetőség lesz rá, feltétlenül visszatérnek velük Magyarországra!