+36 42 210 500 +36 42 210 001 - NYÍRTELEK PETŐFI 28 4461 - TELEPÜLÉSÜNKÖN 0-24 ÓRÁS TÉRFIGYELŐ KAMERARANDSZER MŰKÖDIK. kapcsolat@nyirtelek.hu

értéktár NYÍRTELEKRŐL

Varjúlaposi emlékhely

A gyűjtőtáborok története az első bécsi döntés után kezdődött. A tábor első lakói Erdélyből átszökött magyarok voltak. A számukra kijelölt tartózkodási hely Nyíregyháza, konkrétan a varjúlaposi majorság. A tábort katonák őrizték, de a táborlakók nagy szabadsággal rendelkeztek. Kijártak dolgozni a környező gazdaságokba, engedéllyel bemehettek Nyíregyházára is.

Ukránok Varjúlapos gyűjtőtáborában

“A varjúlaposi gyűjtőtábor történetének újabb fejezete 1939. március 15-e után kezdődött. Kárpátaljáról ide hurcolták a visszacsatolást ellenző SZICS-gárdistákat. Majd 1939. áprilisában 40 ukrán hazafit szállítottak Varjúlaposra (ekkor a tábor teljes lakossága megközelítőleg 300 fő lehetett), akiket ezután 8-10 fős csoportokban hazaengedtek.”

Lengyel menekültek Varjúlapos táborában

“A tábor történetének újabb fejezete a 2. világháború kirobbanásakor folytatódott. Németország lerohanta Lengyelországot. 1939. októberétől 1940. márciusáig a tábor lengyel menekülteknek adott otthont. A civil menekültekkel a Belügyminisztérium IX. szakosztálya foglalkozott. A szakosztályon belül a lengyel menekültekről való gondoskodás Dr. Antal Józsefre – a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnökének édesapjára – volt bízva. A legtöbben 1940. január 10-én a tábor felszámolásakor tartózkodtak itt, ekkor a lengyelek száma 262 fő volt (túlnyomó többsége diákkorú, vagy katonaköteles férfi, nő alig akadt közöttük).”

Zsidók Varjúlapos gyűjtőtáborában

“1940-ben megszületett a második bécsi döntés, Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták. A varjúlaposi tábor 1944. április 16-án ért utolsó állomásához. A trianoni határokon belül ekkor indult meg a zsidók gettóba zárása. Az első zsidó gyűjtőtábor Varjúlaposon nyílt meg. A hiteles források hiánya miatt csak becsülni lehet az itt fogvatartott zsidó származásúak számát. Varjúlapost már május 2-án kiürítette a csendőrség, csak a halottak maradtak a tanyaközpont temetőjében, akiket 1946. június 26-án exhumáltak és Nyíregyháza izraelita temetőjében helyeztek örök nyugalomra.”

Koszorúzás - 2021

Ukrajna függetlenségének évfordulója.

Megemlékezés - 2019

Megemlékezés a Varjúlaposi emlékhelynél.

Megemlékezés - 2018

Megemlékezés a Varjúlaposi emlékhelynél.

SZENT ANNA RÓMAI KATOLIKuS TEMPLOM

 

SZENT józsef templom

 

HOnvédelmi emlékpark

 

A második világháború után is összefonódott a település története a magyar honvédségével. 1963 és 1991 között itt tevékenykedett a Magyar Néphadsereg 107. Önálló Szállító Osztálya, illetve elődszervezetei. 1982-től légvédelmi rakétákat is tároltak itt.

Itt volt az MN EJÜ (Elektrotechnikai Javító Üzem) is, ami különböző rendeltetésű rakéták (légvédelmi, páncéltörő, repesz) és radarrendszerek, valamint a hozzájuk tartozó gépjárművek és egyéb technikai eszközök karbantartásával és javításával foglalkozott.

Ez a hadiipari vállalat 1991 óta a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. néven működik. Ez a cég foglalkozik többek között – az egyesült államokbeli Raytheon Missile Systems vállalattal együttműködve – a JAS 39 Gripen vadászgépek rakétafegyverzetének karbantartásával, itt fejlesztették ki a Gepárd M4 félautomata mesterlövész-puskát, valamint korszerű biztonságtechnikai rendszereket.

A katonai és hadiipari létesítmények jelentős hatással voltak és vannak a település és környéke fejlődésére, foglalkoztatási viszonyaira. 2011-ben a királytelki csata emlékének és a honvédségi kapcsolatoknak az ápolása jegyében a város önkormányzata Honvédelmi Emlékparkot létesített. Itt állítottak ki egy Vega-M és egy típusú légvédelmi rakétát.

királytelek vigadó

 

A Királytelek Vigadó eredetileg lovardának épült. Az épület eredetileg két szárnnyal rendelkezett, azonban az idők során csak az egyik maradt fenn.

Az 1884-ben épült lovarda északi szárnyát 1945 után elbontották. Az évek során többféle funkcióval is rendelkezett az épület, egészen a 2006-os felújításáig, melyet Nyírtelek Város Önkormányzata végzett el.

2020-ban újra felújítva és modernizálva Királytelek Vigadó néven szolgálja a kultúrát.

BELEGRÁD – SZENT ERZSÉBET KÁPOLNA

 

Belegrádi Bursza 2017

Belegrádi bursza fotókon. 

halmosbokor – tirpák emlékhely

 

Halmosbokor 2016

Halmosbokori Tirpák Emlékhely felavatása fotókon.

GRÓF DESSEWFFY GYULA EMLÉKHELY – nyírtelek – kastélykert óvoda 

 

Gróf Dessewffy Gyula a Királytelekhez köthető Dessewffyek hatodik nemzedékeként született 1909. november 21-én Budapesten Dessewffy Emil (1873–1935), Nyírtelek díszpolgára (aki a település honvédségi területén van eltemetve) és Batthyány Emanuela (1883–1964) (Batthyány Lajos első alkotmányos miniszterelnökünk dédunokája) harmadik gyermekeként. Gyula a Királytelek története című könyv bevezető írásában Királyteleket nevezi meg szülőfalujának.

Olyan főnemes volt Dessewffy Gyula, aki két anyai dédapjának, gróf Batthyány Lajosnak és gróf Andrássy Gyulának progresszív nemzeti szellemét képviselte, akinek a nemzet felemelkedéséért végzett tevékenysége kiapadhatatlan volt. Apja halála után öröksége 2200 kat. hold föld, ami az egész királyteleki központi majort magában foglalta. Megalapította az Ország Útja című folyóiratot, ahol a harmincas években a magyar sorskérdésekkel foglalkozott. Teleki Pál neki ajánlotta fel a Kis Újságot, melyet megvett, és főszerkesztője lett.

 

DESSEWFFY GYULA

Gróf Dessewffy Gyula emléktábla leleplezése. 2019.06.04.

az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékhelye a királytelek vigadónál

 

 

felsősóskúti kereszt – a múlt emlékére, a jövő útmutatására

 

 

sóstó tanya – kopjafa

Sárosi József emlékére.

 

 

A múlt is létezik – valahol, egy más szférában – megcsonkíthatatlanul. Visszük a jövőbe magunkkal – de nem azért, hogy ismételjük, hanem hogy ne felejtsük, miért történhetett, ami velünk megtörtént.

kapcsolat, javaslatok:

admin@nyirtelek.hu