A véradók folyamatosan bizonyítják, van még önzetlenség, emberség, reményt és esélyt adnak.Ha megmentett életekben fejezzük ki az önzetlenségüket, akkor azt mondhatjuk, hogy az a 143 véradó, akik az idén vármegyénkben sokszoros véradóként legalább már 50-szer vért adtak, és kedden elismeréseket vehettek át a vármegyeháza dísztermében megrendezett ünnepségen, eddig 27 645 embertársuk életben maradásához, gyógyulásához, gyógykezeléséhez járultak hozzá.
Közülük is szűnni nem akaró vastapsot kapott Kósa Mihály István, a nyírteleki férfi ugyanis már 145-szörös véradóként egymaga 435 honfitársának nyújtott önzetle- nül, ismeretlenül segítséget, adott egy darabot a testéből, a legérté- kesebb adományt, amit ember egy másik embernek csak adhat.
„Megpályázom a 150-et”
– Elmondhatatlanul kellemes, megnyugtató, amikor érzem, hogy elindul a vérem. Öröm és meg- könnyebbülés egyszerre, hogy valakinek esélyt tudok adni a gyógyulásra – árulta el kérdésünkre igen szerényen a nyírteleki édesapa, aki 18 évesen, még HAFE- dolgozóként volt legelőször donor, aztán a katonaságnál is megmaradt ez a „szenvedélye”, a brigádjukkal is rendszeresen ott voltak a véradó- eseményeken, ahogy a honvédség dolgozójaként is mindig a segítő szándék vezette.
– El sem tudom képzelni, hogy ne adjak vért, pedig hamarosan az életkorom miatt már nem lesz rá lehetőségem. Az előttem álló egy évben az a célom, hogy elérjem a 150-es számot – jegyezte meg mosolyogva Mihály, aki nem csak azt tartotta fontosnak, hogy ő a karját nyújtsa, hanem a fiatalokat is patronálja és biztatja, legyenek véradók, mentsenek életet.
DM – Nyírteleki Újság, 2023.december.
